Koordináták: é. sz. 48.03605° k. h. 19.32087
A Nógrádi-medencében, Balassagyarmattól délre elhelyezkedő mezőgazdasági jellegű község. A török időkben sok nemesi család telepedett le a községben, később szlovák jobbágyokat is hívtak, ma is szlovák ajkú a lakosság nagyobb része.
LÁTNIVALÓK:
Kubinyi-kastély: Barokk stílusú. 1772-ben építette Jung József. Két különálló, egyemeletes, manzárdtetős épület, kis háromszögű oromzattal díszítve. A két épületet lőréses kerítés tört ívű, barokk oromzatos kapuval igen érdekes együttessé kapcsolja össze. Szépen felújították és hátul a barokk kastély formavilágához szerencsésen illeszkedő, egyemeletes, manzárdtetős, felülvilágítós új iskolaépülettel bővítették, s rendbe hozták a kertet is.
Simonyi-kastély: Késő barokk épület, első és hátsó homlokzatán egyaránt timpanonos, középrizalitos, egyemeletes kastély, a hátsó kert felőli rizaliton három kapuval.
Evangélikus templom: Barokk építmény 1774-1781-ből. Hatalmas homlokzata előlépő, szépen tagolt, kétemeletes, órapárkányos tornya van. Az előtérből nyíló barokk kapun át jutunk a tágas hajóba, amelynek pilléres orgonakarzata van.
KÖZLEKEDÉS:
Balassagyarmat közvetlen közelében található település, megközelíthető a 22. sz. főútról.
Volt megyeháza, Szügy (Most itt működik a polgármesteri hivatal)
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád
Kistérség Balassagyarmati
Rang község
Önkormányzat neve: SZÜGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Polgármester neve:MARKÓ ANTAL
Jegyző neve:Dr. Kiss Pál János
Nógrád Településnév: SZÜGY Hivatal címe:Rákóczi út 28. Irányítószám:2699
Hivatali telefon: 35/344-117 Hivatali fax: E-mail:szugy@xmail.profinter.hu
Összesen: 1465 fő (2001) lakosú község
Népsűrűség: 75,09 fő/km2 Terület 19,51 km2
Balassagyarmattól 4 km-re délre. 1763-1790-ig ez volt a nemesi vármegye székhelye. Az 1750 körül épült régi vármegyeháza manzárdtetős, barokk épület. A műemlék jellegű evangélikus templom 1781-re épült fel.
A szügyi evangélikus gyülekezet rövid bemutatása
Ősi harangunk története!
A Szügyi Evangélikus Gyülekezet ismert története a 17. századra nyúlik vissza, esetleg korábbra. Sok bizonytalanság van a gyülekezet létrejöttének időpontjára és körülményeire vonatkozóan. A korabeli forrásokat olvasva tudjuk, hogy a mohácsi vész után, de még az 1540-es évek előtt Szügy lakossága protestáns hitre tér, de azt nem tudjuk, hogy milyenre. Tudunk egy Ferenc papról, aki 1546-ban már családos, és gyermekei vannak, ugyanakkor a 19. szd-i jegyzőkönyvek 1664-es alapításról beszélnek, ám a gyülekezet kalandos úton elveszett és 300 év után megtalált 16. szd-i kisharangjának története újabb időpontokat nevez meg. Az mindenképpen bizonyos, hogy az 1670-es évek végén már létezik a gyülekezet.
1683-ban a lakosság a háborús, viharos helyzet miatt immár sokadszor elmenekült és néhány évig Hont vármegyében húzták meg magukat. Onnan 1685-86-ban visszaérkezve eleinte a romos régi templomban, vagy a szabad ég alatt, vagy a lelkész, Suhajda Mátyás házában tartották az istentiszteleteket. A romokban heverő, valószínűsíthetően a valamikori ősi katolikus templomot 1691-ben renoválták az evangélikusok és 1774-ig itt tartották istentiszteleteiket. Ekkor kezdték építeni a most is álló nagy templomot, mely Nógrád megye legnagyobb evangélikus temploma.
A templom nagyságát indokolta, hogy 40 km-es körzetből jártak ide istentiszteletre az evangélikusok az ellenreformációs nehézségek miatt, s az épület otthont kellett adjon az így kb. 8000 fősre duzzadt gyülekezetnek.
A széles, nagy területet átölelő szolgálati körzet mára leszűkült, és jelenleg Szügy anyagyülekezetként három filiát gondoz: Csesztvét, Patvarcot és Mohorát. 1719-óta vezetett anyakönyveink tanúskodnak a gyülekezet életének változásairól, s betekintést nyújtanak az ősi szügyi családok, a Beniczkyek, Trajtlerek, Prónayak stb. életébe.
A gyülekezet történelméről ősi iratok számolnak be, mint például az 1632-ben magyar nyelven(!) íródott harangbérleti szerződés, melyet az irattár rendezésekor találtunk meg a templomban. Máig használatban van a gyülekezet 1819-ben készült és néhány éve újra megtalált viaszpecsét-nyomója.
Sokat árulkodik a gyülekezet és a falu életéről az 1789-ben íródott Historia Ecclesiae, melyet a gyülekezet akkori lelkésze Biely János írt latin nyelven.
A templom mellett a parochia épülete is műemlék, hiszen legrégebbi része a templommal körülbelül egyidős. Egy 1928-as Canonica Visitaio (gyülekezet ellenőrző látogatás) jegyzőkönyve az épületet már akkor 200 évesnek jegyzi.
A szügyi evangélikus templom legkisebb harangja a ritka harangok közé tartozik. Ritka azért, mert annak ellenére, hogy a 16. szd-ban öntötték, nem veszett oda az évszázadok háborús időszakaiban. Megmaradása a szügyiek viszontagságos sorsához kötődik.
Szügy többször is elnéptelenedett, illetve többször kényszerültek a falu lakói menekülésre. Jegyzőkönyvek, régi feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1620-ban a falu teljesen elpusztult, szó szerint pusztaság maradt a helyén. A menekülő szügyiek siettükben az evangélikus templom kis harangját elásták, remélve, hogy háborítatlan marad, és a törökök nem találják meg. Reményeik valóra váltak - olyannyira, hogy amikor 44 év múlva, a falu 1664-es újratelepülésekor visszajöttek a felvidékről, ők maguk sem találták meg a harangot. Az akkor betelepülők vagy nem tudták, hogy egyáltalán volt egy elásott régi hatang, vagy elfelejtették, hova ásták el, vagy annyira megváltozott az elpusztult Szügy területe, hogy már nem tudták felidézni, hol is lehet a kis harang.
300 év múlva, 1920. nyarán hatalmas zivatar tört a falura, és Schindler Dénes háza mögött, az 1774-ben épült új evangélikus templomtól nem messze valami fémdarabot mosott elő a víz. Eleinte még tanakodtak, hogy mi lehet az, de azután ráeszméltek és szaladtak a lelkészhez jelenteni, hogy valami harangot találtak. Mire a lelkész odaért, Koczúr Mihály és ifj. Matus János már hozták is a vállukon a gyülekezet ősi harangját, melyet az Isten megvédett annyi évszázad alatt, s most felkerülhetett a templom tornyába, hogy hívogassa a híveket mind a mai napig.
Volt Simonyi kastély, Muemlék jellegu
Hunyadi út 31., - Hrsz.:1.
A kastélyt a Simonyi család építtette 1755-ben, késo barokk stílusban. A téglalap alaprajzú kastély magas lábazaton áll, egyemeletes, két oldalán középrizalitokkal. Az udvari homlokzaton a rizalit eroteljesen kiugrik, földszinti falait három széles, kosáríves árkád töri át, melyek közül a két oldalsót az utóbbi években mellvéddel látták el. Innen nyílik az épület kokeretes fobejárat is. Mindkét rizalit ablakait íves, megtört vonalú szemöldökpárkányok, sarkait lizénák díszítik, a falakat timpanon zárja le. A kastélyfalak egyszeruek, csak a két emelet között és az eresz vonalában tagolja a homlokzatokat egy-egy körbefutó párkány. Emeletenként külön saroklekerekítések láthatók. Az épületet manzárdteto fedi. Belso tere kétmenetes, középfolyosóval, melynek az északi falon külön bejárata van. Felette helyezkedik el a faragott oszlopos falépcso. A helyiségeket síkmennyezet fedi, földszintjén a kerti rizalit szélességében található a kastély díszterme. Alápincézett, a lejárat az északi falon nyílik, a pince külön lépcsotérben és két dongaboltozatos részbol áll, melyek között igen meredek lépcso vezet fel a folyosóhoz. Innen alacsony, de mászható folyosó ágazik el a pinceboltozat vállmagasságban és három derékszegu töréssel, a kerti rizalit alapfalában haladva a díszterem padlózata alatt ér véget.
Volt Beniczky kúria, Muemlék jellegu
Mikszáth K. út 10., - Hrsz.:201.
A kúriát a Beniczky család építtette 1830 körül, klasszicista stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület fohomlokzatán oszlopos elocsarnokkal, dél-keleti sarkán kisebb kiugrással készült. Az elocsarnok az épület tömbje felé részben visszalépo, ennek megfeleloen négy eloreugró és két falsíkban álló, dór fejezetu oszloppal készült, márványlépcso vezet fel hozzá. Homlokzati falpillérek tagolják, az ablakokon szegecselt, középen levélmintás vasrácsok láthatók. Minden helyisége síkmennyezettel készült.
Beniszky sírkápolna, Muemlék jellegu
Rákóczi út, régi temeto, - Hrsz.:132.
A barokk stílusú kápolnát a Beniczky család építtette barokk stílusban, 1780 körül. Négyzetes hajóból és félköríves szentélybol áll. Falait lizénák tagolják, a fohomlokzat párkánya felett magas, hajlított ívu oromzat áll. A bejárat kobélése és az ablakok szegmentívesek. A hajót pillérekre támaszkodó csehsüveg, a szentélyt félkupolaboltozat fedi.
Szügy( más forrásból)
Szügy község Nógrád megye északi részén, a balassagyarmati kistérségben található. Távolsága Balassagyarmattól 5 km, Budapesttől 85 km. Természeti adottságait fekvése határozza meg: a Cserhát nyúlványainak és az Ipoly-völgy találkozásánál terül el a település. Délről a Dudáska-hegy (269 m) és a Söly-hegy határolja. Ezek tövében, sík területen fekszik a Feketevízbe ömlő Dézsa-patak partján.
Mikroklímája kedvező a földműveléshez és az állattenyésztéshez, talaja részben humuszos, néhol futóhomokos. A domboldalakat cserés bükkerdők borítják. Közlekedési adottságai jók, mert a falun áthalad az Aszód-Balassagyarmat vasútvonal, illetve országút. A település infrastruktúrája megyei átlagban kiemelkedő, a közvetlen szomszéd városhoz közelítő színvonalú. Vezetékes ivóvízzel és szennyvízcsatornával ellátott minden telek. A helyi kábeltévé adása a házak háromnegyedében fogható.
Szügy környékén a kőkortól kezdődően minden korszak kultúrájának leletmaradványait megtalálták a régészek. A földsáncokkal megerősített őskori Leány-hegy alatt népvándorlás - és honfoglaláskori temetőket tártak fel. A falu középkori lakossága a Kürt-Gyarmat törzshöz tartozott. Első földesura 1411-ig a Szügyi család volt. Utána gyakran váltakoztak a birtokosok. A tőrök harcok idején a falu a határövezetben feküdt, s a vonuló hadak többször elpusztították. A XVIII. század elején magyarok és szlovákok népesítették be az újjáépült települést, Alsó- és Felső-Szügyöt. Utóbbi nemes községként szerepelt az összeírásokban. Nógrád vármegye a XVIII. században 1790-ig itt tartotta közgyűléseit és törvényszékeit a Kubinyi-kastélyban.
Történelmi-turisztikai látványosság ma is a XVIII-XIX. századi Simonyi-kastély, az eklektikus Hanzali-kúria és a Paczolay-kúria. Klasszicista stílusú műemlék a Beniszky-kúria és az evangélikus paplak. A község barokk evangélikus temploma a XVII. századból származik. A helyi kulturális hagyományok fontos részei a már felsorolt építészeti műemlékek. Emellett a volt vármegyeháza ma is használt ún. őrépületeibe költözik a polgármesteri hivatal, így ez a funkció egyben fennmaradásukat is biztosítja.
A községben rendszeresen tartanak nemzetiségi és egyéb jellegű kulturális és sportrendezvényeket. Az iskolában szlovák nemzetiségi oktatás is folyik. Az őslakosság hagyományosan evangélikus vallású, mellette a katolikus felekezet is fontos szerepet vállal a helyi szellemi életben.
A község szociális alapellátási intézmények teljes körével rendelkezik.
Természeti Látnivalók
Dudáska
A falu határában fekszik az egyik legismertebb és leglátogatottabb hegyünk, a Dudáska. Hogy a neve pontosan honnan származik, azt nehéz lenne megmondani. Annyi bizonyos, hogy lenyűgöző kilátást nyújt a környékre. Az egész hegyet erdő borítja, s valameddig fel lehet ugyan menni egy kis úton, de azután az ember tájékozódási képességére van bízva a kirándulás sikere.
A hegy tövében, Mohora irányában egy mesterséges tavacska van, amely kiváló horgászparadicsom
Lányhegy
A Dudáskával szemben egy kisebb domb szerénykedik, amelynek a neve Lányhegy. Ennek a kis dombnak a tetején egy 13. századi földvár maradványait találhatjuk meg. Valamikor a középkori időkben létezett itt egy fából készült lak ótorony is, amelyet nagy becsben tartott nemesi származású gazdája, ugyanis a család értékes iratait mind ebben a toronyban őrizték. A torony egyszer leégett, és vele együtt odaveszett a sok értékes családi irat is.
A földvár elhelyezkedése különleges, mert keleti és nyugati irányban teljesen belátható volt róla az arra vezető út. Ezt a visszavonuló német csapatok is kihasználták a II. világháborúban, mert a földvár két sarkába egy-egy géppuskafészket helyeztek el - melyeknek nyomai szintén láthatók.
Ma a Lányhegy oldalában pincesor van, ahova előszeretettel járnak ki azok, akik szőlészkedésre adták fejüket.
Szügy
"Család-barát"
német juhászkutya
tenyészet
Menü
Menü
