Földrajz
Domborzat
Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.
A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.
A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.
Geológia
A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.
Vízrajz
A megye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.
Tavak:
- Nőtincsi-tó
- Diósjenői-tó
- Bánki-tó
- Kétbodonyi-tó
- Berkenyei-tó
- Pusztaszántói-tó
- Tereskei-tó
Élővilág, természetvédelem
A megye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. A leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.
A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.
Lásd még: Nógrád megye védett természeti értékeinek listája
Történelme
A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik.
Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.
1923-ban a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád megye ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.
A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.
Kistérségek
Nógrád megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)
Kistérség Székhely Terület (km2) Lélekszám Település
Balassagyarmati kistérség Balassagyarmat 532,95 42 034 29
Bátonyterenyei kistérség Bátonyterenye 273,64 25 660 14
Pásztói kistérség Pásztó 551,58 33 362 26
Rétsági kistérség Rétság 435,04 25 784 25
Salgótarjáni kistérség Salgótarján 474,61 66 488 24
Szécsényi kistérség Szécsény 277,69 19 702 13
Gazdaság
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
1. Ursa Salgótarján Zrt. (1o4), 2. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (24o), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (35o).
Kultúra
Nemzeközileg is egyedülálló kiállítóhelyek a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás.
Lásd még:
Nógrád megyei múzeumok listája
Nógrád megyei kulturális programok listája
Turizmus
Hollókői parasztházak
Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.
Lásd még: Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája
Települései
A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.
Megyei jogú város
Salgótarján (39 640) (megyeszékhely)
Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2007-es KSH adatai alapján)
- Balassagyarmat (16 922)
- Bátonyterenye (13 741)
- Pásztó (10 046)
- Szécsény (6097)
- Rétság (3013)
Községek, nagyközségek
- Alsópetény
- Alsótold
- Bánk
- Bárna
- Becske
- Bercel
- Berkenye
- Bér
- Bokor
- Borsosberény
- Buják
- Cered
- Cserháthaláp
- Cserhátsurány
- Cserhátszentiván
- Csesztve
- Csécse
- Csitár
- Debercsény
- Dejtár
- Diósjenő Dorogháza
- Drégelypalánk
- Ecseg
- Egyházasdengeleg
- Egyházasgerge
- Endrefalva
- Erdőkürt
- Erdőtarcsa
- Etes
- Érsekvadkert
- Felsőpetény
- Felsőtold
- Galgaguta
- Garáb
- Herencsény
- Héhalom
- Hollókő
- Hont
- Horpács
- Hugyag
- Iliny Ipolyszög
- Ipolytarnóc
- Ipolyvece
- Jobbágyi
- Karancsalja
- Karancsberény
- Karancskeszi
- Karancslapujtő
- Karancsság
- Kazár
- Kálló
- Keszeg
- Kétbodony
- Kisbágyon
- Kisbárkány
- Kisecset
- Kishartyán
- Kozárd
- Kutasó
- Legénd
- Litke Lucfalva
- Ludányhalászi
- Magyargéc
- Magyarnándor
- Márkháza
- Mátramindszent
- Mátranovák
- Mátraszele
- Mátraszőlős
- Mátraterenye
- Mátraverebély
- Mihálygerge
- Mohora
- Nagybárkány
- Nagykeresztúr
- Nagylóc
- Nagyoroszi
- Nemti
- Nézsa
- Nógrád
- Nógrádkövesd Nógrádmarcal
- Nógrádmegyer
- Nógrádsáp
- Nógrádsipek
- Nógrádszakál
- Nőtincs
- Őrhalom
- Ősagárd
- Palotás
- Patak
- Patvarc
- Piliny
- Pusztaberki
- Rákóczibánya
- Rimóc
- Romhány
- Ságújfalu
- Sámsonháza
- Somoskőújfalu
- Sóshartyán
- Szalmatercs Szanda
- Szarvasgede
- Szátok
- Szendehely
- Szente
- Szécsénke
- Szécsényfelfalu
- Szilaspogony
- Szirák
- Szuha
- Szurdokpüspöki
- Szügy
- Tar
- Terény
- Tereske
- Tolmács
- Vanyarc
- Varsány
- Vizslás
- Zabar
Nógrád megye
"Család-barát"
Menü
Menü
német juhászkutya
tenyészet
