Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság egy szárazföldi, függelten, demokratikus állam Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten és délkeleten Románia, délen Horvátország és Szerbia, délnyugaton Szlovénia és nyugaton Ausztria határolja.
Fővárosa és legnagyobb városa egyben Budapest, jelentős nagyvárosok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Győr.
Az ország 1996-tól az OECD, 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.
Földrajz
Magyarország földrajza
Fekvése, határai
Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.
Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az államhatár hossza 2217 kilométer. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.
Magyarország
" legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
" legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
" legészakibb települése: Hídvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
" legdélibb települése: Kásád (Baranya megye).
Az ország területének legészakibb pontja azonban Füzér határához tartozik, Lászlótanya közelében, legdélibb pontja pedig Beremend határához.
Domborzat
Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra oszlik:
1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.
o Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék
o Duna-Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
o Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság
o Tiszántúl: Maros-Körös köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség
2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
5. Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:
o Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony
o Balatonfelvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység
o Vértes
o Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység
o Velencei-középhegység
6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.
o Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része magasabb, mint 600 m (Csóványos, 939 m)
o Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli területe a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
o Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m), kisebb tájai a Mátraalja, a Nyugat-Mátra, a Közép-Mátra és az Észak-Mátra
o Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe
o Aggteleki-karszt: a szlovák-magyar határon átnyúló triász mészkőből álló karsztvidék, hazánk leghosszabb barlangjával - Baradla-barlang, 22 km.
o Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegy, lejtője a Hegyalja
o Cserehát
Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.
Vízrajz
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.
Nagyobb folyók:
" Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
" Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)
A Duna mellékfolyói:
" Lajta
" Rábca
" Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
" Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
" Dráva (a Duna mellékfolyója) teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.
" Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km
A Tisza mellékfolyói:
" Zagyva, teljes hossza 180 km
" Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
" Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
" Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
" Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
" Körösök, teljes hossza: 741,3 km
o Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km
" Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km
" Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km
" Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km
" Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km
" Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km
A Balaton "táplálója":
" Zala, teljes hossza 126 km
Nagyobb tavak:
" Balaton, felülete 605 km?
" Tisza tó, felülete 127 km?
" Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km?
" Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km?, melyből közel 10,1 km?-t nádas borít
Éghajlat
Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhőmérséklet +8-12 °C, amelynek viszonylag magas, 20-25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, ?2-4 °C, júliusban a legmagasabb, 23-25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700-2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-1000 mm, az Alföldön 500-600 mm, a hegyvidéken 800-1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull.
Élővilág, természetvédelem
Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 9 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, 1 természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.[2]
Lásd még:
" Magyarország védett természeti területeinek listája
" Magyarország védett természeti értékeinek listája
" Magyarországi barlangok listája
" Magyarország halfajainak listája
" Magyarország kétéltűfajainak listája
" Magyarország hüllőfajainak listája
" Magyarország madárfajainak listája
" Magyarország emlősfajainak listája
" Védett magyar háziállatok
Történelem
Magyar történelem
A magyarság történelme
A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.
A középkori Magyar Királyság
A magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe Feszty-körképen
A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. század-ban Géza fejedelem kezdte meg a pogány magyarság keresztény hitre térítését, de munkáját már fia, az "államalapító" I. (Szent) István fejezte be. István 1000-ben koronát kapott a pápától (Szent Korona), és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.
A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A "második honalapító", IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban.
Miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház, a 14. században uralkodó Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is, és ezzel a Visegrádról kormányzott "Anjou-birodalmat" jelentős európai nagyhatalommá tette.
A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.
Függetlenségi küzdelmek
A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A török hódoltság alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére a Habsburgok megakadályozták, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.
Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a "rebellisnek" tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük.
A 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudták leverni. A szabadságküzdelemben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.
A kiegyezéstől 1945-ig
Az Ausztriával történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött. 1873-ban három város egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.
A mai Magyarország és az egykori Osztrák-Magyar Monarchia
Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt, ami több százezer polgárának életébe került. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a Magyar Népköztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság 133 napos uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a részsikerek ellenére végül a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.
A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elveszett területek visszaszerzése volt.
A II. világháborút megelőző reviziós politikának is köszönhetően a területéhez visszacsatolhatta a szomszéd országok zömében magyarlakta területeit, Magyarroszág 1941-ben a náci Németország oldalán a Szovjetunió ellen hadba lépett annak ellenére, hogy SZU figyelmeztette Magyarország akkori állami vezetőit, ha nem vesznek részt SZU elleni katonai akcióban, akkor elismeri MO jogát a teljes Erdélyhez. Kérésének nyomatékául 1941 márciusában visszaadta Paszkievics által elvitt 1848/49-es zászlókat. Ez a háború igen nagy emberáldozatot követelt a németek Szovjetunió elleni háborújában. 1944-45-ben a polgári lakosság politikai és származás miatti üldözése, a háborús front, a német, majd a szovjet megszállás rengeteg áldozatot szedett. Magyarország még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt 12 un. zsidótörvényt vezetett be, mely alapján korlátozta a zsidók jogait majd fokozatosan kirekesztették a magyar zsidókat a társadalmi keretekböl. Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás idején a magyar csendőrség 56 nap alatt - május 15. és július 9. között - 437 402 magyar zsidót deportált. A háború Magyarország számára mintegy félmilliós emberveszteséggel valamint közel 400.000 zsidó elpusztitásával és hatalmas anyagi pusztulással fejeződött be.
1945-től a rendszerválásig
Budapesten található az Országház, az Országgyűlés székhelye
A háborút lezáró párizsi békeszerződés a pozsonyi hídfő kivételével visszaállította a Trianonban megállapított határokat. A háború utáni néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia után (első köztársaság) a megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki ( Magyar Népköztársaság). Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt ezreket kínoztak meg és végeztek ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalom elsösorban a munkásság és az ifjuság vezetésével zajlott. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a Moszkva által kijelölt új pártvezető, Kádár János által alakított új kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték.
A kezdeti terror után Kádár konszolidálni próbálta hatalmát. 1963-ban amnesztia következett. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy "szocialista tömb") többi országához képest a Kádár-rendszer a 60-as évektől a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár reformjai Magyarországon is megnyitották az utat a rendszerváltás felé az 1980-as évek végén.
A második Magyar Köztársaság
A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.
Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak.
Lásd még:
" Magyar uralkodók listája
" Erdélyi fejedelmek listája
" Magyar államfők listája
" Magyar kormányfők listája
Államszervezet és közigazgatás
Magyarország politikai élete
Magyarország államformája 1989 óta köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.
A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.
A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen.
A magyar köztársasági elnök 2005 nyara óta Sólyom László.
A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.
A 2006 júniusában megalakult kormányt az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc után jelenleg Bajnai Gordon a miniszterelnök.
Közigazgatási felosztás
(A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2007. január 1. napjára vonatkoznak.)
Magyarország közigazgatási területi beosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3152 város és község.
A települések közül 289 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 153 nagyközség. E területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.
A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 168 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest és Debrecen egy-egy önálló kistérséget alkot.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések.
Magyarország megyéi (2007.)
Magyarország megyéi és fővárosa:
" Bács-Kiskun megye
" Baranya megye
" Békés megye
" Borsod-Abaúj-Zemplén megye
" Csongrád megye
" Fejér megye
" Győr-Moson-Sopron megye
" Hajdú-Bihar megye
" Heves megye
" Jász-Nagykun-Szolnok megye
" Komárom-Esztergom megye
" Nógrád megye
" Pest megye
" Somogy megye
" Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
" Tolna megye
" Vas megye
" Veszprém megye
" Zala megye
" Budapest főváros
Védelmi rendszer
: Magyar Honvédség
" A Magyar Honvédség létszáma: 24 890 fő (2007 elején). A haderőreform végére 21 700 fő lesz a létszáma, mintegy 19 000 fő aktív katonával (korábban kb. 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona) így feltöltöttebb, hatékonyabb a haderő mint az előtte lévő években.
" A vezető, alárendelt arány 20:80%.
" Katonai költségvetés, védelmi kiadások: 2006-ban 283,1 milliárd forint, a GDP 1,17%-a, mely 2007-re 278,2 milliárd forintra csökkent, és a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő, és 2010-re eléri a 322 milliárd forintot.
" A tartalékosok létszáma: 90 300 fő volt 2005-ben, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem.
" Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő 2005-ben.
" Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.
" A Magyar Honvédség a MH Szárazföldi Parancsnokságból, a MH Légierő Parancsnokságból, valamint a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságból áll, melyet a vezérkari főnök irányít. 2007. január 1-jén megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre.
Népesség
Demográfia Magyarország demográfiája
" Népesség: 10 067 000 fő (2006. november végén).
" Népsűrűség: 108 fő/km2.
" Népességnövekedés: kb. -23 000 fő/év (2006). A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozás, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma.
" Születéskor várható élettartam: 68,26 év férfiak esetén és 76,56 év nők esetén (2003)[4].
A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. A népesség megoszlása nemek és életkor szerint: a népesség 15,3%-a 0 és 14 év közötti, 69,3%-a 15 és 64 év közötti, míg 15,4%-a 65 éven felüli.[5]
Legnépesebb települések (2005. január 1-jén[6])
Etnikai és nyelvi megoszlás
Magyarország nemzetiségei
Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Az etnikai megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 627 778 válaszadóból):
" Magyarok: 9 416 045
" Más nemzetiségűek: 300 141; ebből:
o Romák és cigányok: 190 046
o Németek: 32 233
o Horvátok: 15 620
o Szlovákok: 17 693
o Románok: 7 995
o Ukránok: 5 070
o Szerbek: 3 816
o Szlovének: 3 040
o Kisebbségi önkormányzattal rendelkező egyéb nemzetiségek (lengyelek, görögök, bolgárok, rutének, örmények) - összesen 8 547
o Hivatalosan nem elismert nemzetiséghez tartozók, pl. zsidók (a magyarországi zsidóság nagyobb része nem nemzetiségként határozza meg magát), kínaiak stb., összesen 16 081
Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, így az ország lakosságának közel 99%-a magyar anyanyelvű. Más nyelv: 152 072.
Vallási élet
: Világnézeti megoszlás Magyarországon
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[7]
A legnagyobb vallásnak Magyarországon a kereszténység számít (74,4%), melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A Katolikus Egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint felét teszi ki (51,9%), míg a görög katolikusok (2,6%) főleg észak-kelet Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (16%) és evangélikusok (3%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) vallásának számít, de számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik (arányuk összesen 0,8%).
Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%).
Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,1%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.
A vallásukat aktívan gyarkorlók száma, tehát akik hetente legalább egyszer eljárnak istentiszteletre, 12% körül van Magyarországon. Ez a szám azonban vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek tagjai rendszerint látványosabban gyakorlják vallásukat, míg a gyakran történelmi egyházaknak is nevezett nagyobb vallási szervezetek tagjai közül a többség csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve személyes életük fontosabb eseményeikor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) jár templomba. A vallásukat gyakorló katolikusok körében, főleg vidéken, látványos ünnepnek számít még egy-egy templom védőszentjének az ünnepe (búcsú).
A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A Katolikus Egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiákban a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, renszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.
Gazdaság
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).
Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.
Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető.
Az államháztartás hiányának tervezett alakulása 2005-2010
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.
A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.
Közlekedés
Légi közlekedés
Magyarország nemzetközi repülőterei:
" Budapest-Ferihegyi repülőtér
" Debrecen
" Győr-Pér
" Pécs-Pogány
" Sármellék Nemzetközi Repülőtér
Kultúra
Oktatási rendszer [szerkesztés]
" Magyarországi egyetemek listája
" Magyarországi főiskolák listája
Tudomány [szerkesztés]
" Magyar Tudományos Akadémia
" Magyar akadémikusok listája
Művészetek [szerkesztés]
Magyar művészet
Népművészet o Építészet o Festészet o Szobrászat o Iparművészet o Zene o Tánc o Irodalom o Színház o Fotóművészet o Film
" Magyarországi színházak listája
Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!
Hagyományok [szerkesztés]
Magyar néprajz
Hajós: Európa leghosszabb pincesora
: Magyarország turizmusa és Magyarország látnivalói
Magyarország fő turisztikai központjai Budapest, valamint a Balaton és környéke, de az ország számos más helyszíne is a kulturális és természeti látnivalók sokaságával várja a látogatókat.
Kulturális látnivalók
Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és törökkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jónéhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.
A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Debrecen, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre. Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu.
Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.
Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, az augusztus 20-i budapesti programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé), a Sziget Fesztivál és a Budapesti Búcsú, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár, a debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok.
Természeti értékek
A természetjárókat az alábbi fő túrázási, kirándulási lehetőségek várják:
" Budapesten számos védett park, erdő, hegy és barlang: Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pálvölgyi-cseppkőbarlang stb.
" A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavasbarlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei: Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
" Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
" Az Alföldön a végtelen puszta, a romantikus tanyavilág, a Hortobágy (világörökségi helyszín) természeti értékei, Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.
A természeti értékek megismerését sokhelyütt hangulatos kisvasutak szolgálják: Királyréti Erdei Vasút, kemencei múzeumvasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Balatonfenyves, Mesztegnyő, Kaszó, nagycenki múzeumvasút, Nyírvidéki Kisvasút stb.
A növénykedvelőket számos arborétum várja (Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb.), az állatvilág iránt érdeklődők számára pedig különleges látnivalót kínál a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.
Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű gyógyvízkészlete. A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa.
Magyarország egyik fő turisztikai nevezetessége a nagy hagyományú borkultúra. A legismertebb borvidékek közé tartozik a tokaji, egri, balatonfelvidéki (Badacsony, Csopak), dél-balatoni, szekszárdi, villányi, soproni. A borturizmus nevezetes látnivalója a hajósi pincesor.
Lásd még:
" Magyarország világörökségi helyszínei
" Magyarországi turisztikai látnivalók listája (statisztikai régiók és megyék szerint)
Sport
Magyarország sportélete
Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, mely egykoron a világ elitjéhez tartozott. Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel, melynek minden egyes labdarúgója sztárnak számított korában, így: Grosics Gyula (Fekete párduc) kapus, Buzánszky Jenő (jobbhátvéd), Lóránt Gyula (középhátvéd), Lantos Mihály (balhátvéd), Bozsik József (Cucu) jobbfedezet, Zakariás József (Zaki) balfedezet, Budai László (Púpos) jobbszélső, Kocsis Sándor (Kocka) jobbösszekötő, Hidegkuti Nándor (Öreg) középcsatár, Puskás Ferenc (Öcsi, Száguldó Őrnagy, a Higany) balösszekötő, Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) balszélső és Sebes Gusztáv.
Magyarországon kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, vízilabda, és többször is arany, ezüst, vagy bronz érmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy tradíciókkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, nem beszélve a további tehetségekről, akik történelmet írtak egy-egy olimpián.
Az országban fejlődő szinten van a jégkorong, és az utóbbi időben a rögbi, bár ez utóbbi már a múltszázad eleje óta jelen van Magyarországon.
Magyarországon kedvelt sportág a motorsport. Az ország rendez saját Forma-1-es futamot a Hungaroringen, mely Közép-Kelet Európa egyetlen Forma-1-es nagydíja. Az egyetlen magyar F-1-es pilóta Baumgartner Zsolt volt. Magyarországon a rally bajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények. A világon jelenleg a legismertebb magyar motorversenyző a jelenleg is a 125cc-es világbajnoki címre hajtó Talmácsi Gábor.
Főváros
|
Budapest
|
Államforma
|
Köztársaság
|
-Köztársasági Miniszterelnök
|
Sólyom László
|
-Miniszterelnök
|
Orbán Viktor
|
Hivatalos nyelv
|
Magyar
|
Államalapítás
|
1000 december
|
Csatlakozás az EU-hoz.
|
2004. május. 1.
|
Terület
|
|
Összesen
|
93 030 km2
|
víz (%)
|
0,74
|
Népesség
|
|
-2007 április évi becslés
|
10 056 000 (1) (79)
|
-2001-es évi népszámlálás
|
10 198 315
|
-Népsűrűség
|
108 fő/km2
|
GDP
|
2005
|
-összesen
|
199 483 milliárt dollár (46)
PPP: 17 405 milliárt dollár
|
-egy főre jutó
|
11 218 dollár (40)
PPP: 17 405 milliárt dollár
|
HDI (2003)
|
0,869 (35) -magas
|
Pénznem
|
Forint (HUF)
|
Időzóna
|
CET (UTC+1)
|
-Nyári időszámítás
|
CEST (UTC+2)
|
Internet TLD
|
.hu
|
Nemzetközi gépkocsijel
|
H
|
Hívószám
|
+36
|
Az ENSZ, az Eu, a NATO, az OECD és az OSCE tagja
|
|
Magyarország lakosságának vallásai összetétele 2001-es népszámlálás alapján
|
||
Felekezetek
|
Népesség
|
% arány
|
Kereszténység
|
7584 115
|
74,4
|
Katolicizmus
|
5 558 901
|
54,5
|
Római katolikus
|
5289 521
|
51,9
|
Görögkatolikus
|
268 935
|
2,6
|
Protestanizmus
|
1985 576
|
19,5
|
Református
|
1 622 796
|
15,9
|
Evangélikus
|
304 705
|
3,0
|
Baptista
|
17 705
|
0,2
|
Unitánius
|
6541
|
0,1
|
egyéb potestáns
|
33 829
|
0,3
|
Ortodox keresztény
|
15 298
|
0,1
|
Egyéb keresztények
|
24340
|
0,2
|
Zsidó vallás
|
12 871
|
0,1
|
Egyéb vallások
|
13 567
|
0,1
|
Vallások együtt
|
7 610 553
|
74,6
|
Nem vallásos
|
1483 369
|
14,5
|
Nem válaszolt
|
103 767
|
10,1
|
Ismeretlen
|
69 566
|
0,7
|
Összesen
|
10 198 315
|
100,00
|
Dátum
|
Az ünnep neve
|
Munkaszüneti nap
|
Megjegyzés
|
Január 1.
|
Újév
|
igen
|
|
Változó
|
Húsvét
|
igen
|
|
Március 15.
|
Az 1848-as forradalom ünnepe
|
igen
|
|
Május 1.
|
A munka ünnepe
|
igen
|
|
Változó
|
Pünkösd
|
igen
|
|
Augusztus 20.
|
Szent István ünnepe (állami ünnep)
|
igen
|
|
Október 23.
|
Az 1956-os forradalom ünnepe és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.
|
igen
|
|
November 1.
|
Mindenszentek
|
igen
|
|
December 24.
|
Szenteste
|
nem
|
Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott tömegközlekedés és nyitvatartási idők.
|
December 25 és 26
|
Karácsony
|
igen
|
|
December 31.
|
Szilveszter
|
nem
|
Többnyire csökkenetett munkaidő, módosított tömegközlekedés és nyitvatarsáti idők.
|
Ausztria
Szügy
Ukrajna
Románia
Szerbia
Hovátország
Szlovénia
Sopron
Szombathely
Balaton
Pécs
Győr
BUDAPEST
Székesfehérvár
Dunaújváros
Kecskemét
Tisza
Debrecen
Nyíregyháza
Miskolc
Kékestető
Magyarország
Szlovákia
"Család-barát"
német juhászkutya
tenyészet
Menü
Menü
