Cserhát-völgyi Juhász Kennel & kutyás klub

Kutyák ásványi anyag, nyomelem és vitamin szükségletérõl Kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendõ energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminosavak kellenek, hanem megfelelõnek kell lennie az ásványi anyag, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is. A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A vitaminok közül lényeges zsírban oldódó vitaminok az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a víz oldékonyak közül a B-vitaminok és egyéb víz oldékony vitaminféleségek. A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közremûködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezõbb. A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly (vízháztartás) fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elõ, mert a táplálékok széles körében van jelen. A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fõ elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínûtlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bõrön át leadott elektrolitveszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg. A magnézium a szervezet laza kötõszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális mûködése a kalcium és a magnézium közötti megfelelõ egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka. A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének (hemoglobin és mioglobin), amelyek döntõ szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevõ enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár. A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elõ és a hajlam örökletesnek tûnik. A mangán számos fém-enzim-rendszert aktivál a szervezetben és ily módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi. A cink funkciói fontosak az enzimmuködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a borelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is föltûnik azáltal, hogy a bõr vagy a szõr állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését. A bormegvastagodások és a szór hullás fõleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes. A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-mûködés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedõ mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ily módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fõ jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bor és a szõrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-mályödémát vagy golyvát hozhatnak létre. A szelén enzimek összetevõje. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai eresen toxikusak. A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra. A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet. A fluor fontos a fogak és a csontok fejlõdéséhez, valamint a szaporodásban. A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen. A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében. A szilícium funkciója a csontvázfejlõdés biztosítása, a kötõszövet képzõdése és fenntartása. A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében. Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos. Az A-vitamin (retinol) legjobban ismert funkciója a látás élettani funkcióiban nyilvánul meg. Az A-vitamin számos egyéb élettani funkcióban is részt vesz, a hámsejtek normális szaporodásának biztosításában, a fogak és a csontok fejlõdésében. A-vitamint a kutya képes béta-karotinból (ami számos zöldség- és gyümölcsféle sárga és vörös festékanyaga) képezni. Az A-vitamin hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, ataxiát, a kötõhártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedését, borelváltozásokat és a hámrétegek (hörgõk, légutak, nyálmirigyek, ondóvezeték) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Az A-vitamin fölöslege csontbetegségeket, fogínygyulladást és végül a fogak elvesztését okozza. A D-vitamin (kalciferol) legfontosabb funkciója, hogy a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emelje. Szerepet játszik a kalcium fölszívódásában, jelenléte döntõ jelentõségúû a csontok növekedése és fejlõdése során, azaz fiatal állatokban hiánya angolkórt okoz .A csont sûrûsége csökken, a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltûnõ. Kutyák képesek a napfény ultraibolya-sugarai segítségével a bõrükben jelenlévõ lipid vegyületekbõl D3-vitamint képezni és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelnek a táplálékban felvehetõ D3-vitamint. A D-vitamin fölösleges adagjai is károsan hatnak a kutyákra, a laza kötõszövetek, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedését idézik elõ. Elõfordulhat a fogak és az állkapcsok torzulása is, a különösen nagy adagok fölvétele az állat elhullását okozhatja. E-vitaminnak (tokoferol) fontos szerepe van a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában. E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a magzat fejlõdésének zavarai és az immunválasz károsodása. A K-vitaminok (fillokinon, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Az egészséges állatokban a K-vitamin hiánya igen ritka, ugyanis a kutyák a baktériumok által végzett bélbeli szintézise útján biztosítják napi adagjukat. A B-vitamin (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget és neurológiai rendellenességeket okoz, amelyet végül szívelégtelenség miatt az állat elhullása követ. A tiamint a fõzés elpusztítja, a nyers halban lévõ tiamináz enzimek pedig inaktiválhatják. A kereskedelmi forgalomban lévõ tápokhoz földolgozásuk elõtt adnak nagy mennyiségû tiamint, ami nagyobb veszteségek esetén is biztosítja a szükségletet. A vitamin toxicitása kicsi. A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bor-rendellenességeket és here elfajulást okoz. A (pantoténsav) alkotórésze a koenzim-A-nak, ami a szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcseréjének nélkülözhetetlen résztvevõje. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szõrhullás alakul ki. A hiányának nagyon kicsi a valószínûsége, mivel igen kiterjedten fordul elõ mind az állati, mind a növényi szövetekben. A niacin (nikotinsav) két fontos koenzimnek alkotórésze, amelyek a fõbb tápanyagok hasznosításához szükséges reakciókban vesznek részt. Hiánya kutyában az ún. feketenyelv (Black Tongue) betegséget idézi elõ, ami a pellagrához hasonló tünetekkel jár. B6-vitamin (piridoxin, adermin) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömeg-csökkenést, vérzékenységet, borgyulladást és szõrhullást okoz. A H-vitamin (biotin) is koenzimek alkotórésze. A biotinhiány korai fázisaiban hámlással járó borgyulladás uralja a klinikai képet. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által elõállított biotin, hiányának valószínûsége ezért csekély. A tojásfehérjében lévõ avidin képes neutralizálni a biotint, ezért a tojást inkább fotten adjuk a kutyáknak. A folsav (folacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsavhiány tipikus jele a vérszegénység. Azonban a napi folsavszükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja. A B12-vitamin (kobalamin) közremûködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének elõállításában. A B12-vitamin hiány tipikus jelei sokban a foláthiányra emlékeztetnek, ezenkívül jellemzõ az idegrendszeri károsodás is. A kolin a sejtmembrán alkotórésze, valamint a szervezet idegrendszeri átvivo anyagának, az acetil-kolinnak az elõ anyaga. A hiánya okozhatja a vese és a máj funkciózavarát, ami a máj elzsírosodásában jelentkezik. A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák glükózból képesek elõállítani, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei, mint pl. a hypertrophiás osteodystrophia , a csípõizületi-diszplázia és egyéb kóros állapotok fõleg a nagy- vagy óriástestû fajtáknál emlékeztetnek az aszkorbinsav hiányra (skorbut). Egyes emésztõszervi megbetegedésekben adott aszkorbinsav jótékony hatású. MACSKA A macska vitaminigénye jelentõsen nem különbözik a többi húsevõ állatétól, kivéve az A-vitamint, amelyet a macska nem tud elõállítani karotinokból (például répából). Ezért az A-vitamin-igényét csak állati eredetû eledellel tudjuk pótolni, amely ugyan nagy mennyiségben található meg a májban, de olyan macskáknál, amelyek viszont nagyon sok májat esznek, súlyos csontelváltozások, csonttorzulások lépnek fel. Emberi vitamint ne adjunk a macskának, mert könnyen túladagolhatjuk. Az egészséges macskák termelik a C-vitamint, ezért nem kell külön adnunk. A vitaminadást bízzuk állatorvosra, aki akkor ad vitamint, ha elakad a kölyök fejlõdése, betegség miatt több vitamint igényel, vagy valamiért akadályozott a vitaminok felszívódása. Hasmenés és/vagy hányás esetén a macska nagy mennyiségû folyadékot és sókat veszít, ezt állatorvosnak kell pótolnia, intravénásan vagy a bor alá adott infúzióval. Elengedhetetlen a cicák számára kis mennyiségben a vas, a réz, cink, mangán, magnézium és kobalt és más nyomelemek, de ezek táplálékában megtalálhatók. V I T A M I N neve fel lelhetõsége hiányának tünete. A belsõségek csontritkulás, farkasvakság B1belsoségek, gabonafélék étvágytalanság B2tej, tojás, máj, gabona félékbor repedezése és kiszáradásaB3máj és húsfélék hasmenés, vérzékenység, fakó szõr, fogyás B6 hal, máj, vese, gabonafélék vérzékenység, borgyulladás, vesekárosodás B12 belsõségek vérzékenység, kölykök fejlõdésének visszamaradása D hal, máj, tejtermékek angolkór, csontlágyulás E fu, leveles zöldségek terméketlenség Folsav máj, leveles zöldségek vérszegénység,leveles zöldségek vérzékenység.