"Család-barát"
"Kutya nélkül lehet élni, de minek?"
német juhászkutya
tenyészet
Hasznos tudnivalók kutyánkról
Fordító Program
Google Translate
KÜLSŐ PARAZITÁK OKOZTA BETEGSÉGEK
Bolhásság
Okozó: Ctenocephalides canis, Pulex irritans.
Tünetek: erőteljes vakaródzás, esetleg allergiás bolhaekcéma.
Védekezés: szakszerű táplálás, kennelhigiénia, szőrápolás, bolhairtó szerek.
A bolhák száj nélküli, sötétbarna rovarok. Testméretükhöz viszonyítva valóságos ugróbajnokok. Táplálékukat vérszívással szerzik Nem különösen gazdaspecifikusak: annak ellenére, hogy számos bolhafaj ismeretes, a macskabolha éppúgy megtalálható a kutyán, mint a kutyabolha a macskán. Az állatok bolhája egyébként az embert is előszeretettel "felkeresi".
A bolhák vért szívnak, nyugtalanítják az állatokat, és bélsarukkal beszennyezik a kutya bőrét. Tojásdad, fehéres színű petéik körülbelül 0,5 mm nagyságúak. A petékből kikelő lárvák 4-5 mm hosszúak, s a harmadik vedlés után bebábozódnak. A bábból rendszerint 1-3 nap múlva kel ki a kifejlett bolha. Teljes fejlődési idejük a külső hőmérséklettől függően 2-4 hét. Kedvezőtlen körülmények között az egész átalakulás hónapokig is elhúzódhat.
A bolha életciklusa. A bolha nősténye (1) lerakja a petéket a földre (2) vagy a kutyaólban, s ezekből egy hét leforgása alatt kikelnek a lárvák (3), melyek begubóznak. Két vagy három hét múlva a báb (4) a gubó belsejében felnőtté alakul. Minthogy a kutyabolha közvetítő gazdaállata a Dipylidium caninumnak lárva állapotban, igyekezni kell a fertőződés kockázatát a minimumra csökkenteni. Egyébként a kutyabolha megfertőzheti az embert is, s az emberbolha (Pulex irritans) ugyancsak élősködhet a kutyán.
A bolhák nemcsak vérszívásukkal károsítják a kutyát, de az állat egyik galandférgének (Dipylidium caninum) is köztigazdái lehetnek. A bolhásság nem természetes állapot, mint azt sokan hiszik. Már alig néhány bolha is komoly betegséget idézhet elő, nagyszámú bolha pedig jelentős vérveszteséget okozhat például a kölyöknek vagy a beteg, legyengült, idős kutyának. Allergiás bőrgyulladást is "kiprovokálhatnak".
Miután a bolha életciklusának nagyobbik része nem a kutyán zajlik, ezért kedvencünk bolhátlanításával nem szabadulhatunk meg teljesen ezektől a parazitáktól. A fertőzött fekhely kimosására vagy elégetésére és a környezet alapos takarítására is szükség van.
Ha kutyánk bolhás, első dolgunk legyen jó alaposan megfürdetni. Ne felejtsük azonban, hogy ilyenkor csak mechanikusan távolítjuk el ezeket a parazitákat. Ha nem öblítjük le alaposan a kutya bundáját, amint száradni kezd, a víztől elbódult bolhák ébredezni kezdenek, s újból problémát okozhatnak. Fürösztés után a további bolhátlanítás érdekében valamilyen bolha elleni oldattal, porral vagy permettel kezeljük a kutya szőrét. Egyébként ha az ebet szakszerűen tartjuk, etetjük, a higiéniára súlyt helyezünk, a bolhásságnak elejét vehetjük. Az állat bundájának rendszeres tisztogatása, tehát a szőr ápolása ugyancsak ritkítja a bolhákat.
Rühösség
Okozó: rühatkafajok.
Tünetek: erőteljes vakaródzás, apró piros dudorok az állat bőrén, szőrhullás, fejrázás, nyugtalanság.
Védekezés: higiénia, fertőtlenítés, gyógyszerezés.
Szőrtüszőatka
A rühességet kicsiny, szabad szemmel alig látható atka okozza, amely állandóan a bőrben élősködik, és nemzedékről nemzedékre ugyanabban a gazdában fejlődik. A betegségre - nemre és korra való tekintet nélkül - minden kutya fogékony.
Rühatka
A rühatka teste parazita életmódhoz alkalmazkodott, lapos, tojásdad, teknős formájú. Szőre rövid, hátrahajló, tüskeszerű. Járatokat fúr a bőrben, a szarurétegben, ezekben él, fejlődik, ide rakja petéit és székletét. Hámsejtekkel táplálkozik, közben rágja "alagútját" - naponta 1-3 millimétert halad előre. Főleg éjszaka tevékenykedik. Mászkálása erős viszketést vált ki a kutyában. A nőstény rühatka naponta 1-2, élete végéig összesen mintegy 20-50 petét rak. A petékből kikelő lárva új járatot fúr magának, megnövekszik, vedlik és mintegy 4-6 hét alatt ivaréretté válik.
A fülatkák a kutya fülcsatornájában élnek, a bőrhámlási foszlányokból táplálkoznak. Nagy mennyiségű, sötétvörös fülzsír, erőteljes fejrázás és fülvakarás jelzi jelenlétüket. Ha arra gyanakszunk, hogy kutyánknak fülatkája van, darab vattával vegyünk ki egy kevés fülváladékot, tegyük fekete papírra, és erős fénynél, nagyítóval vizsgáljuk meg. A fülatkák akkorák, mint egy gombostűfej, a fekete háttér előtt fehér pontként mozognak.
A sarcoptes rühatkák főleg az ebek fején, a fülek szélén, a szemboltokon, ritkábban a nyakon vagy a has alján szoktak megtelepedni. Ha nem kezelik ellenük a kutyát, a rühesség az egész testre átterjedhet, ami a bőr gyulladásával, megvastagodásával, szőrhullással, valamint erős viszketéssel jár.