Ez a vonzó megjelenésű pásztorkutya a legrégibb francia kutyafajták közé tartozik, először 1809-ben említették meg. A francia forradalom és az arra következő földosztás után történt meg az átállás a védelmező pásztorkutyáról a kisebb, fordulékonyabb juhászkutyára. A hosszú szőrű változatot 1896-tól briard-nak nevezték, bár ez egyáltalán nem Brie vidékén való előfordulására utal. A pompás kutyával ma leginkább kedvencként találkozhatunk, és a legjobb úton halad afelé, hogy divatkutya váljon belőle – annak minden hátrányával együtt. A sok gondozást igénylő szőrzettől eltekintve a briard nem dísztárgy, hanem nagyon is igényes kutya. Temperamentumos, önfejű, okos és éber, jó adag védőhajlammal. Nevelése finom érzéket, erős akaratot és következetességet, ismereteket a kutyák viselkedéséről követel meg – amely kombinációt csak kevés kutyatulajdonos tud felmutatni. A régi munkakutyával dolgozni kell: engedelmességi vizsga, turniersport, agility, terelés, szánhúzás, kerékpározás – a briard-nak minden sporttevékenység megfelel. Robusztus, szabad levegőre való kutya, nem szobában kuksolókhoz illő!
Marmagasság kanok 62–68 cm, szukák 56–64 cm
Szín fekete, szürke, fakó (szőkétől barnáig), fehér jegyek nélkül
Ország Franciaország
FCI-szám 113.
Berger de brie
Google Translate
Fordító - program